Jellemzően a kiszolgáltatottakból. Látványosan zöldülő áldozat azokból lesz, akinek van és feléledt az önbecsülésük, és ellen mernek állni. Néma áldozat pedig azokból, akik tűrnek, a végtelenségig… és ők is zöldülnek, csak eltakarják…
Kiből lesz vert nő?
Az érzelmileg kiszolgáltatottakból. Például, a „zűrös” családi hátterű nőkből, akiknek szülei elváltak és vívnak folyamatosan, vagy azokból, akik látták szüleik között az erőszakot… akiknek a családban volt alkoholista és agresszió a női nem ellen… azokból, ahol alázták a nőt… de az is komoly tényező, ha gyermekként a nőt abuzálták*. Az anyagilag kiszolgáltatottakból, a krónikus betegséggel küzdőkből. A gyermekes nőkből, hisz gyerekkel nem ugrál az ember. A gyerek anyagi és erkölcsi kiszolgáltatottság, a függőségben benne tartja a nőt… mert a gyermekes nő mindig gyerekeivel számolva mérlegel. És persze azt is mérlegeli, hogy ha őt agyonverik, mert utána mennek, nem lesz gyerekeinek anyja… legnagyobb félelme egy vert nőnek az, hogy bántalmazó apjukhoz kerülnek a halála után a gyerekek. Mert tudja, hogy ez a lét kiírt belőlük mindent, ami szép és jó a világból… és amint nagyobbak lesznek gyerekei, apjuk őket is támadni fogja… szinte ugyanazokkal a módszerekkel…
A nem diagnosztizált aspergeres nőkből lesz vert nő… azokból, akik nem tudják, hogy ezzel a problémával küzdenek. Nők esetében az asperger diagnózis felállítása sokkal nehezebb, hisz szociális készségeik fejlettebbek az aspergeres átlagnál. Ha jól funkcionáló aspergeres nőről van szó, ő és a környezte még csak sem sejti, hogy szerepet „játszik” ez a „betegség” az életminőségében. Az aspergeres kötődése erősebb és leválása is sokkal nehezebb. Az aspergeres jóindulatú – ezt nevezik tünetei között naivitásnak, ami egy hülyeség -, nem érti az agresszivitás lényegét, fogalmát. Távol áll tőle az agresszivitás, mint tevékenység. Az aspergeres másként működik szociális kapcsolataiban… szóval, a világgal szemben kiszolgáltatott. Védelemre szorul, és ezt érzi… ezért vágyik oly erősen kapcsolatra… és ha nőverővel akad össze, szinte biztos, hogy elveszett…
Minden olyan dologért bántalmazhatnak egy nőt, amit eltűr.
Kényszerből.
A család és a gyerek érdekében… hisz a nő, család nélkül semmi. Hisz a nő önbizalom nélkül semmi… csak egy “birtok”, biokellék, egy darab hús, egy szexuális kielégítő eszköz… bármi, de nem nő. Hisz női funkciói, melyekre nevelték, nem léteznek.
Félelemből.
A bántalmazás nem a veréssel kezdődik, de mindig áldozathibáztatással végződik.
Amikor azt mondják, hogy ehhez ketten kellenek… én azt mondom, hogy igen, ketten kellenek. A tárggyá minősített, a használt, és a tárggyá minősítő, a használó. És ez a lényeg. Úgy tolják lassan az érzelmei által, tárgy funkcióba a nőt, hogy nem veszi észre. Nagyon ügyesen amúgy, már-már szakmaian manipulálnak, ezt el kell ismerni. Egy bántalmazás sosem azzal kezdődik, hogy gyere babám jól meg aztán meg át, és végül lebszlak… kifinomult, bonyolult, mesteri lelki munka ez. Először a self-et támadja a bántalmazó, az önbecsülést porba taszítja – hangsúlyozom igen kifinomult módszerekkel -, ekkor történik a bántalmazó részéről a másik kiismerése, az érzelmi kötelék full megerősítése. Aki, amely nő ezt nem ismeri fel – és miért tenné, hiszen jó szándékúan szeret és természetesen jó szándékúan vágyik a szeretetre -, fingja sincs, hogy miben van… talán, csak az első ütésnél, de még akkor sem biztos. Akkor pedig már olyan kötelék van közte és a nőverő között, és olyan ismerete van a nőverőnek a nő gyenge pontjairól, olyan anyagi és erkölcsi elköteleződés alakult ki a nő részéről, hogy kilátástalannak látja mint érzelmileg, mint anyagilag, mint erkölcsileg a kilépést.
Védekezésként, hogy szét ne hulljon a személyisége, a nő agya tudat alatt(!) letiltja ezen információk rendszerben látását, ahogy az azzal járó iszonyatos fájdalmat is… iszonyatos fájdalom, hisz az veri, akinek a legnagyobb bizalommal a tenyerébe tette életét… az veri, akinek védenie kellene őt, a vilgától. Az agy letilt mindent, védekezésként, hogy nehogy összeomoljon… nem az élete, hanem a személyisége. Az agy fura dolgokra képes… védi a személyiséget, a végletekig… akár a hallucinációig. Egy tetszhalott állapot ez. Amit csak tudatosan lehet felismerni… akár 5 diplomával is, annak, akit vernek.
A prevenció lenne a legfontosabb – kva fontos lenne. Megoldaná mindenki problémáját. Azokét, akikből vert nő lehet később, és azokét is, akik verik a nőt, később. És igen, sajnálom a bántalmazót is, hiszen ezen durva sémákat otthonról hozza… valószínűleg bántalmazó családban nőtt fel… de a baj az, hogy nincs “betegségtudatuk”, mert a társadalom nem tükrözi vissza azt, hogy ez igenis egy “beteg” dolog. Inkább sunyítanak, tagadnak, hazudnak a bántalmazók emiatt… ez pedig, a visszatükrözés hiányában a társadalom hibája.
Amikor azt kérdezik, hogy áldozat tudata sincs a nőnek? A családi háttér sem működik? Az ösztön, a túlélési ösztön? Én azt válaszolom, hogy amit itt kérdeztél, mind nem működik. És tényleg nem. És nem felelősségtologatásról van szó ebben a válaszban. Arról viszont igen, hogy az emberek – sem a potenciális bántalmazók, sem a potenciális bántalmazottak – nincsenek információ birtokában, így a felismerés sem lehetséges… sem az, hogy bántalmazóvá válhatok, sem az, hogy bántottá válhatok. És igen, őrület az egész… a végjátékba bármely “hivatalt” bevonni… szarság és őrület. Adnak fedelet a te és a gyerekeid feje fölé? Megvédenek? Mert ki kell menned egyszer az utcára… amikor szétvert női arcokat látok, arra gondolok, hogy bármely hivatalos, rendőri közbelépés, már életmentés. A verés már megtörtént, rögzült emlék mint a nőben, mint a nőverőben… és a gyerekekben is… innen már szinte lehetetlen visszaállítani a lelki egészségüket. Prevenció, prevenció, prevenció… az kellene…
Amikor azt mondják, hogy vannak civil szervezetek… én azt mondom, hogy van, minimum 2 ilyen civil szervezet. Amit tudnak megtesznek – de a törvényt módosítani lenne szükséges, hogy valóban és hatékonyan menteni tudjanak, még időben, mielőtt vér folyik, végleg károsodnak a lelkek. És hát, az is játszik, hogy kevesen veszik fel a civilszervezetekkel a kapcsolatot, mert nincs köztudatban egyik sem. Ledöbbentem, amikor a rendőrségen nem is hallottak a NANE-ról, mely feltétele lenne annak, hogy önszántából ki tudjon menekülni egy nő a gyerekével együtt egy ilyen helyzetből, mielőtt a baj, a rendőrség által is bajnak nevezett dolog megtörténik… mielőtt vér folyna. Prevenció, prevenció, prevenció… az kellene…
*abuzus – http://medicalonline.hu/gyogyitas/cikk/szexualisan_bantalmazott_gyermekek
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: