Frankie Fischer

A szerető unoka

– Anyu! Mi baja volt a nagyinak? – kérdezte az örökmozgó, mindig kérdező kisgyerek. – Fájt a szíve, és meggyógyították a kórházban – mondta az anya. – És nagyon fájt neki? – indult meg az újabb kérdés. – Nem tudom. Biztosan. De szerintem az fájt a mamának a legjobban, hogy nem voltunk vele. Ezért megyünk… Tovább »

A bosszúálló anya

Hangos kiabálástól zengett az ovi utcája. Egy anya és egy óvónő veszekedett. Az anya frusztrált volt és hisztis, az óvodai alkalmazott pedig mindenhatónak képzelte magát. Mióta az orvosok és ügyvédek is felfedezték, hogy az óvodában korosztályban vegyes csoportok vannak, minden újgazdag idejártatta a gyerekét. Ezzel az ovi nívója is emelkedett. Meg a csoportpénz. És az… Tovább »

A bolondok háza

Mindenki retteg az őrülettől. Rettegünk attól, hogy elvesztjük a kontrollt. Mert látjuk az őrületet, de nem értjük. Látjuk, de nem látunk mögé. Az őrület igazi létjogosultsága abban rejlik, hogy szabaddá tesz a világ rabságában. Ledönt olyan falakat, melyeket mi magunk építettünk. Hogyan? Amikor túl sok lesz a fal, lelkünk lázad, szublimálja őket. Hirtelen kitágul a… Tovább »

A glória fogságában

A kicsi lány olyan volt, mint egy felfújt gumikesztyű. ,Vadiúj’, két éves testét teljes egészében befedte a babaháj. Imádott enni, és anyja imádta etetni. Első lépéseit is egy szendvicskockának köszönhette, amit nyitott szájradarral tett meg, a színes, illatos élelem irányába. Nagyon hatékonyan evett, és ez meg is látszott rajta. Fogai között elhelyezkedő percnyi szünetek résein… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!